A 3 legnagyobb hiba, amit elkövethetsz a szelektív hulladékgyűjtésnél

A szelektív hulladékgyűjtés körüli lelkesedés az évek alatt nagyon alábbhagyott és a legtöbben már hanyag módon próbálják saját magukat is becsapni azzal, hogy ők igen is tesznek a környezetük védelméért. Az évek során szépen lassan, de szinte minden kis apró falut átölelve, felfedezhetünk szelektív hulladékgyűjtő pontokat, amiknek az lenne a célja, hogy az újrahasznosítás révén ne termelődjön több termék és ezáltal hulladék. A következőkben azt a három fő hibát taglaljuk, amit sajnos egyre többen nem vesznek figyelembe, mint káros tevékenység, ha a tudatosság kerül előtérbe ezen a területen.

A posztindusztriális és a posztmaterialista társadalomunkban a környezetre való odafigyelés háttérbe szorult.  Az elmúlt évek radikális klímaváltozásai, az egyre fogyatkozó esőerdők száma és bizonyos állatfajok végleges kipusztulása az, ami kezdi felrázni a kedélyeket a témában. Ehhez a topikhoz néhány éve egy új irányzat is társult, zero waste néven. A zero life életmód nem elsődleges helyen említi a szemét szétválogatását, mert vannak ennél jóval hatásosabb lépések is, mint például a megelőzés, de a már kitermelt mennyiségek újrafeldolgozása is lépéseket jelentenek előre.

  • Ne dobj koszos pizzás dobozt a papír feliratú konténerbe!

​A szennyezett papírféléket, pizzás dobozokat, használt szalvétákat, a zsebkendőket nem szabad a papír gyűjtőbe dobni. Ezeket a termékeket nem tudják feldolgozni, mivel az olajos, zsíros foltok nem teszik ezt lehetővé. Ezáltal szükség lenne egy alapos szelektálásra az adott gyűjtőpontok után, de a legtöbb esetben ezekre sajnos nem kerül sor. 

  • A műanyag üvegeket kimosva, összelapítva és a címke leoldása után szabad szelektálni!

Ma már nem kell a kúthoz lejárni, ha friss és tiszta vizet szeretnénk inni, ráadásul a gyors PET palackos megoldásnak köszönhetően könnyen és egyszerűen magunkkal tudjuk vinni a napszakra szánt vízmennyiségünket. A műanyagok mennyiségének a száma folyamatosan nő, hiszen olcsó és könnyű előállítani, így a gyártása állandósult. A lebomlási folyamatai azonban nagyon kedvezőtlenek a környezetre. A "no plastic" mozgalom bár már elindult, nem olyan mértékben halad, hogy a műanyagok használata a gyűjtőkonténerek által is csökkenjenek.

  • A tejes doboz és a műanyag szalag esete!

​A tejes és az üditős dobozok is nagyon sokszor rossz beidegződésből bekerülnek ebbbe a körforgásba, holott ez a fajta papírszemét nem dolgozhatóak fel újra, csak akkor, ha a megfelelő tisztítási folyamatokon átestek. Szintén problémát jelent az, hogy a papírcsomagolókon rendszeresen rajta maradnak a műanyagragasztók, amiket szintén le kellene aplikálni a konténerbe hajítás előtt. Rengetegen ódzkodnak ezektől az apró lépésektől, hiszen úgy gondolják, hogy a saját felelősség odáig ér el, mint fogyasztó, hogy szelektív szemetesbe hajítjuk ezeket a termékeket.

A szelektív hulladékgyűjtés nem a leghatásosabb környezetvédelmi megoldás, hiszen a prevenció, az eleve le nem gyártott fölösleges termékek, a halmozás nélküli életvitel sokkal inkább célravezető. Azonban, ha már kénytelenek voltunk valamilyen oknál fogva műanyagflakonokat, papírféléket vagy üveget vásárolni és ezeket más módon nem tudjuk felhasználni, akkor még mindig egy tudatosabb módszer lehet a szétválasztás. Rengeteg tévhit kering azzal kapcsolatban is, hogy a szelektív kukák kihelyezése csak egy álca és tulajdonképpen az összes szemét egy helyen találkozik újra, így hiába a sok próbálkozás és odafigyelés. A szelektív hulladékok egyedi feldolgozó üzembe kerülnek, ahol a körforgást fenntartva újra felhasználják őket a gyártók.