Legyen jó bőr a pénztárca is
A bőr kikészítése közel 7 000 éves mesterség, ami ősidők óta ruhákat, takarókat, táskákat, és egyéb használati tárgyakat ad az emberiségnek. Napjainkban is vannak manufaktúrák, ahol hagyományos cserzési eljárással készítik ki a bőrt, de ma már javarészt ipari mennyiségben és szinten folyik a bőr feldolgozása. Egy igazán jó minőségű, valódi bőr pénztárca marha vagy vízibivaly bőréből készül. De addig, hogy egy ilyen tárgy birtokosává váljunk, a bőrnek igen hosszú utat kell bejárnia. Nézzük hát, hogy mitől lesz jó a bőr, és hogyan jut el hozzánk, hogy emelje megjelenésünk fényét, és hosszú éveken át igazi partnerünk legyen a készpénzkezelésben, bankkártyák, névjegykártyák biztonságos tárolásában.
Milyen tényezők befolyásolják a bőr minőségét?
Egy bőr minőségét több tényező is befolyásolja, ami szó szerint az állattartással kezdődik:
Az állat fajtája, neme, kora, tartásának körülményei hatással vannak a bőr minőségére.
A fajta jellegéből adódik, hogy mekkora a bőrfelület nagysága, és rostszerkezete.
A bőr feldolgozásának típusa és minősége szintén fontos tényező.
Mi az a növényi cserzés?
A legdrágább, de egyben legtermészetesebb módja a bőr kikészítésének a növényi cserzés. Ez az eljárás adja vissza legjobban a bőr eredeti karakterét. A cserzés során elvonják a bőr nedvességtartalmát, így az – a szerves anyagokat természetes módon érő károsodás folyamatától megóvva - hosszú élettartamú, rugalmas, és sokoldalúan felhasználható alapanyaggá válik.
Az eljárást úgynevezett cserző kádakban csersavak (tanninok) bevonásával végzik. A csersav számos izomerrel rendelkezik, melyek megtalálhatók a kávéban, teában, szőlőben. A növényekből kinyert csersavak puhábbá, hajlékonyabbá, rugalmasabbá varázsolják a nyersbőrt.
Bőrfeldolgozás az orvvadászat árnyékában
A különféle eredetű bőrök közül a marhabőrök a legalkalmasabbak arra, hogy a divatnak megfelelő mintákat, és egyéb állatbőr imitációkat nyomjunk bele. Az imitációt úgy érjük el, hogy a félkész bőrbe úgynevezett meleg préseléses eljárással nyomják bele az egzotikus mintázatokat, amelyek szinte a megszólalásig hasonlítanak az eredetire.
A Croco típusú bőrpénztárcák nyilvánvalóan nem krokodilbőrből készülnek. Az állatvédelem igen komoly erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy krokodil, alligátor és kajmánbőr használati tárgyak ne kerülhessenek a boltok polcaira.
Szerencsére a nagy divatcégek manapság egyre inkább törekednek a krokodil vagy kígyóbőr használatának elkerülésére, és számos országban már bűncselekménynek minősül vadon élő állatok, bőrét, bundáját divatcélú használatra feldolgozni.
A vegán bőr
Azok számára, akiket mindenféle állati bőr viselésének gondolata elborzaszt, az úgynevezett vegán bőr biztosítja a hosszú élettartamú, tartós és ellenálló kiegészítők egész sorát. A kevésbé érzékenyek előszeretettel viccelődnek a vegán bőr, mint anyag létezésén, sőt, sokan egyenesen átverésnek tartják. Az élcelődés mögött azonban tévedések és tévhitek, valamint sok esetben pusztán tudatlanság áll, melyet most igyekszünk eloszlatni.
A vegán bőr típusai
Mirum
Előállítása mezőgazdasági hulladékból történik, ami egy vadonatúj alapanyag, kereskedelmi forgalomba hozatalát 2020-ra tervezik. A mirum elkészítése során olyan növényi rostokat, és olajokat vegyítenek egymással, melyek kemikáliák nélkül is kiválóan tapadnak, és egységes felületű anyaggá állnak össze.
Kaktuszbőr
A kaktusz kedvelt likőralapanyag, a gyártás során azobna nagy mennyiségű visszamaradt anyag, az úgynevezett kaktuszbőr keletkezik. Ennek felhasználására keresett megoldást két mexikói termelő, és törekvésük végül sikerrel járt. Az italgyártás során keletkezett kaktusz hulladékából fermentálás, ülepítés, préselés után könnyű, légáteresztő anyag hozható létre. A kaktuszbőrt leginkább a ruhaipar hasznosítja, de pénztárca is készülhet belőle.
Gombabőr
A gombabőr nem újdonság, éppen csak egy rég elfeledett, a vegán bőr iránti kereslettel remélhetőleg új lendületet szerző kézműves szakma remeke. A toplászok a múltban a taplógombát használták ruhák, táskák, cipők, övek, takarók készítésére. A taplógombát begyűjtés után szárítják, áztatják, a folyamat végén pedig egy kivételesen rugalmas, szabható, könnyen nyújtható anyagot kapnak. A rendkívül puha, szinte bársonyos tapintású gombabőr nem olcsó mulatság, hiszen alapanyaga, a taplógomba emberi ráhatás nélkül, vadon tenyészik.
Ananászbőr
Szintén növényi hulladékból készítik, a gyártók elsősorban a fülöp-szigeteki ananásztermelőktől szerzik be, a helyben gyakorlatilag szemétnek számító alapanyagot. Az ananász levélből kinyert rostanyagból állítják elő az ananászbőrt, mégpedig vegyszerek hozzáadása nélkül.
Almabőr
Nem kell egzotikus, távoli tájakra utazni, hogy a valódi bőr alternatívájaként számon tartott vegán bőrhöz hozzájussunk. Akár itt, Magyarországon is beszerezhetünk egy kiváló alternatívát, az almabőrt.
Az almalé és cider előállítása során nagy mennyiségű növényi hulladék keletkezik, mely a magas pektintartalmának köszönhetően, egyszerűen víz hozzáadásával – és persze nagy adag türelemmel – könnyű légáteresztő anyag előállítását teszi lehetővé. A türelem erényét azért szükséges gyakorolni, mert a pektin csak igen lassan ázik ki, azonban megéri a fáradtságot, hiszen egy gyakorlatilag almahéjból készült pénztárcával nem sokan büszkélkedhetnek… még. Igazi különlegesség!
Legyen az valódi vagy vegán bőr, nagyon érdekes életutat járnak be ezek az anyagok, míg mindennapi használatra, vagy elegáns, exkluzív alkalmakra is hordható pénztárca lesz belőlük. Tekintve, hogy a fenntarthatóság, a környezetvédelem és az állatvédelem is egyre fontosabb tényezővé válik, érdemesebb a kisebb, akár családi manufaktúrák kézzel készített, bőrdíszműves modelljeit választani. Így nemcsak a háziipart tarthatjuk fenn, értékes és érdekes szakmákat őrizhetünk meg a jövőnek, de elkerülhetjük a tömeggyártást és az azzal járó nagy mennyiségű vegyi hulladék felhalmozódását is.